A stressz nagyon tág fogalom, és sokféle jelentéssel bír. Hippokratész görög filozófus volt az egyik első, aki megpróbálta meghatározni a stressz szót az „egyensúly” fogalmával. A 20. század elején Hans Seyle javasolta az általános alkalmazkodási szindrómát, amely a stressz első átfogó biológiai elméletét adta. 

A modern élettani kontextusban a Hippokratész által leírt belső egyensúlyt homeosztázisnak ismerik el. A stressz definíciója a veszélyeztetett egyensúly, egyensúly vagy harmónia állapota. A homeosztázist fenyegető veszélyeket „stresszoroknak” nevezzük. 

Mi történik a testeddel, ha stresszelsz?

A stressz az egyén fiziológiai reakciói is, amelyek a környezet kedvezőtlen vagy folyamatos változásaihoz való alkalmazkodás során jelentkeznek. Köztudott, hogy a különböző típusú stresszorok, legyenek azok pszichológiai vagy fizikai jellegűek, megváltoztathatják bizonyos hormonok, immunsejtek és a stresszre reagáló biokémiai hálózatok fiziológiai szintjét.

Ezek a változások információt küldenek a központi idegrendszernek a szükséges intézkedések megtételére, amely aztán üzeneteket küld a megfelelő szerveknek, szöveteknek és sejteknek, hogy reagáljanak. Ezek az üzenetek szükség szerint aktiválhatják vagy elnyomhatják az immunrendszert, és ha ezt a szervezet nem tudja kompenzálni, az súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet.

Az egyik vizsgálatban 276 önkéntes töltött ki egy életstresszinterjút és egy pszichológiai kérdőívet. Az önkénteseket közönséges megfázási vírusokkal oltották be, és megfigyelték a betegség kialakulását. 

A tanulmány kimutatta, hogy a rövid ideig (kevesebb mint egy hónapig) tartó stresszes életesemények nem növelik a megfázás kialakulásának kockázatát. A súlyos krónikus stresszhatások (egy hónap vagy annál hosszabb) azonban jelentősen megnövelték a megbetegedés kockázatát. Az alul- vagy munkanélküliség és a családi nehézségek szintén hozzájárultak a megbetegedés kockázatának növekedéséhez.

A pszichológiai stresszről ismert, hogy befolyásolja az immunrendszer működését és előre jelzi a fertőző betegségekre való fogékonyságot. Azonban nem minden stresszes egyénnél alakul ki betegség. További vizsgálatok kimutatták, hogy az egyének a stresszre adott immunválaszuk nagyságrendjében különböznek egymástól. Az immunreaktivitás egyéni különbségei sebezhetőségi tényezőt jelentenek a stressz és a betegség közötti kapcsolatok közvetítésében.

Mi okozhat stresszt?

A modern társadalomban a legtöbb ember stresszel küzd, függetlenül a foglalkozástól vagy a családi helyzettől. Fontos a stresszorok azonosítása, hogy jobban kezelhessük a mellékhatásokat, és hatékony megküzdési mechanizmusokat találjunk. Az is fontos, hogy hallgassunk a testünkre és legyünk koherensek a stressz tüneteivel, különösen, ha az alábbi, potenciálisan stresszes helyzetek valamelyikében vagyunk:

• Idős, beteg vagy fogyatékkal élő személy elsődleges gondozója.
• A krónikus, hosszú távú pszichológiai stressz egyik gyakori modellje a demenciában szenvedő családtagot gondozóké.
• Pénzügyi bizonytalanságok. Alulfoglalkoztatottság vagy munkanélküliség.
• Tartós interperszonális nehézségek a családdal vagy barátokkal.
• Helyváltoztatás, új otthonba költözés.
• Egy szerettünk halála.

6 módja a stressz kezelésének

A stressz megtapasztalása hihetetlenül megterhelő lehet, és jelentősen csökkenti az életminőséget. Szerencsére vannak módszerek a stressz tüneteinek kezelésére, és az alábbiakban hat egyszerű módszert mutatunk be a stressz kezelésére.

• Találjon naponta időt arra, hogy pihenjen, és csináljon valamit, amit élvez.
• A jóga, a testmozgás, a sport, a zene és a meditáció bizonyítottan csökkenti a stresszt.
• Legyen egy jó támogató csoportja a családnak és a barátoknak, akik meghallgatják és bátorítják az erőfeszítéseit.
• Ne vegye magára, ha valaki kritikus vagy negatív.
• Maradjon pozitív – mondjon kedves szavakat, gondoljon pozitív gondolatokat és vizualizáljon jó élményeket.
• Együnk kiegyensúlyozott, ütemezett étkezéseket, hogy a testnek és az agynak legyen energiája a működéshez.

Hogyan fokozza az egészségét a stressz leküzdésére

A stressz negatívan befolyásolja az ember vérnyomását és véráramlását, ami az életminőség romlásához vezethet. Ezért az egészséges táplálkozás segíthet a stressz leküzdésében és a tünetek csökkentésében. Az alábbiakban három olyan táplálékkiegészítőt mutatunk be, amelyek az egészséges és kiegyensúlyozott étrenddel kombinálva segíthetnek.

LAMININE

A LAMININE klinikai vizsgálatban kimutatták, hogy csökkenti a kortizol stresszhormont. Ez lelassítja az események kaszkádját, amelyek tovább bombázzák a szervezetet más gyulladásos és/vagy stimuláló vegyületekkel, amelyek fokozhatják a szorongást. 

Sokan, akik napi egy-két Laminine kapszulát fogyasztanak, jobb alvásról, pozitívabb hangulatról, kevesebb szorongásról és általános jó közérzetről számolnak be. Néhányan a nyugalom élményéről számolnak be. Mivel bizonyos kedvezőtlen események bekövetkezésekor az érzelmek felerősödhetnek, az általános nyugalom segíthet a stresszel való megbirkózásban.

IMMUNE+++

Az IMMUNE+++ hatékony mennyiségű C-vitamint, gombakivonatokat és erős antioxidánsokat tartalmaz, amelyek immunrendszerének támogatásáról gondoskodnak, amikor a stresszorok felgyorsulnak az életében. Szedje rendszeresen az IMMUNE+++-t, hogy előnyei már azelőtt érvényesüljenek, mielőtt valamilyen válsághelyzetbe kerülne.

DIGESTIVE+++

A probiotikus biológia modern kutatásai kimutatták, hogy a bélben élő jótékony mikrobák segítenek a jó hangulatot támogató neuro-metabolitok előállításában. A mikrobióta hatással van a neurológiai, endokrin és immunrendszerre, amelyek a Neuro-Immuno-Endokrin Szuper Rendszert alkotják. 

A DIGESTIVE+++ támogatja az ételek megfelelő lebontását, hogy biztosítsa a szükséges energiát, különösen akkor, amikor stresszes időszakokon megy keresztül – például amikor a gyerekeket visszavisszük az iskolába, amikor a saját munkarendjét igazítja, vagy amikor zsonglőrködik a felelősségekkel.